Nos, eléggé unatkozom.
Huszonéves vagyok, és igencsak úgy néz ki, hogy sikerült már most (ha nem is végleg, de azért rendesen) elcseszni az életemet.
Nincs barátnőm, barátaim se nagyon, már nem vagyok se érdekes, se értékes, se semmi. Egyetemre járok, de ez is bizonytalan. Jópár évig együtt éltem valakivel, aztán félig-meddig az én hibámból befuccsolt a dolog.
Szép.
Most itt ülök, egyedül, egy meglehetősen hideg lakásban.
Már csak egy cigim maradt.
A helyzetemet jól jellemzi, hogy bár lemehetnék a boltba venni egy dobozzal (akkor már kaját is vennék, merthogy az sincs), valószínűleg mégsem fogok. Ahhoz fel kellene öltöznöm. Ahhoz zuhanyoznom kéne.
Nohiszen.
A napjaim jelenleg abból állnak, hogy megpróbálok jó pofát vágni ehhez az egész kisiklott szarsághoz. Délutánig alvás, youtube, kretén.hu, ímél (de nem ír senki), pornó (aztán persze az obligát undor), némi egotrippel fűszerezve. Szeretném felhívni a nőt, aztán persze nem hívom fel, ennyi tartás azért még van bennem. Különben se lenne értelme.
